Egy cég teljesítménye számtalan tényezőtől függ. Ezek közül szinte mindenki azonnal képes felsorolni legalább féltucatnyit. Nagy a valószínűsége azonban, hogy egy szempont kimarad: az irodában dolgozókat körülölelő színvilág.

Régóta ismert, tudományosan igazolt tény, hogy a színek igen pontosan körülhatárolható fiziológiás és pszichés hatásokkal bírnak. Ez az oka például annak, hogy minden embernek megvan a maga kedvenc színe, amelyet mind ruházatában, mind pedig környezetében szívesen alkalmaz.

Egy iroda esetében – mivel általában az több ember állandó vagy ideiglenes tartózkodási helye – kevéssé juttathatók érvényre az egyéni preferenciák, ám vannak olyan általános törvényszerűségek, amelyek megszívlelése mindenképpen ajánlott.

Az irodában alkalmazandó színek megválasztásakor legelőször is az adott cég arculatát kell figyelembe venni. Ha nincs ilyen megkötés, akkor a vezető dönt a színekről. Mindenképpen ki kell azonban kérnie a többi dolgozó véleményét is, hiszen ezek az észrevételek számos hibát képesek kiküszöbölni.

Nagyon lényeges szempont, hogy az irodák milyen jellegű épületben vannak. Nyilvánvaló ugyanis, hogy egy régi – esetleg műemlék – épület helyiségeiben kerülni kell azokat a merész színkombinációkat, amelyek tökéletesen elmennek egy modern irodaházban.

Azoknál a vállalatoknál, amelynek irodáiban eltérő munkafolyamatok zajlanak – az egyik helyiségben például monoton adatrögzítést, a másikban kreatív tervezést végeznek, a harmadikban pedig meetingeket tartanak –, nem tanácsos egyforma színeket alkalmazni. A monoton munkavégzés egyhangúságát például remekül lehet tompítani a sárgás színárnyalatokkal, míg az alkotó munkához, vagy a tárgyalásokhoz inkább a pasztell színek – sárga, kék – illenek. Az üzleti tárgyalásokra használt helyiségekben inkább a semleges színek – különösen a fehér – előnyösek. Az olyan irodákban, amelyekben szociális vagy HR-ügyintézés folyik, állásinterjúkat tartanak, ott nyugtató, bensőséges, meleg hangulatot árasztó színeket érdemes használni.

Ott, ahol jellemzően hölgyek dolgoznak, nagyon jó hatással lehet a munkavégzésre a sárgás-barackos pasztellszínek használata. A férfiak ezeket a színeket tartósan nem kedvelik, ők inkább kékes-szürkés árnyalatokat részesítik előnyben.

Amikor egy cég irodát bérel, nagyon sokszor – a bővítés, átrendezés lehetősége híján – kész helyzet előtt áll az irodák méretét illetően. A jó színválasztás ez esetben is segíthet: az élénkebb színek kisebbnek láttatják a zavaróan túlméretes, hodályszerű helyiségeket, míg a világos színekkel optikailag jelentősen tágul a tér.

A színek kiválasztásánál figyelembe kell venni a fényviszonyokat is: nem mindegy például, hogy a munkavégzés alapvetően természetes vagy mesterséges fényviszonyok között történik-e. Sőt, a mesterséges fények hullámhossza is eltér, így például neon- vagy ívfényben ugyanaz a szín jelentős eltéréseket mutathat.

A színek egyik kevésbé ismert tulajdonsága, hogy a zajérzetet is jelentősen befolyásolni tudják. Éppen ezért a lármás utcára nyíló ablakú, vagy hangosan működő gépekkel berendezett irodában jó szolgálatot tehetnek a sárgászöld árnyalatok, amelyek akár 10 százalékkal is képesek csökkenteni a zajérzetet.

A színek alkalmazásának egyik igen pragmatikus módja az ún. vezetőszínek használata. Ez azokban a nagyobb iroda-együttesekben hasznos, ahol a különböző tevékenységi köröket jelölő színek megkönnyítik az látogatók eligazodását.

Nagyon fontos, hogy az irodát színharmónia jellemezze. Ez nemcsak esztétikailag fontos, hanem azért is, mert az egymáshoz jól illeszkedő színek nyugalmat sugároznak.

A színekkel kapcsolatos szabályszerűségek természetesen nemcsak a falakra vonatkoznak, hanem az irodabútorokra is. Bár ez utóbbiak esetében lényegesen behatároltabbak a lehetőségek, ma már egyre több gyártó készít színes, szintetikus anyagból készülő irodabútorokat, de a hagyományos tömörfa bútorokat is többféle színű lakkozással kínálják. Alapszabály, hogy a különféle irodabútorok – asztalok, székek, polcok, asztali lámpák – színének harmonizálnia kell egymással.

Sokféle színvariáció létezhet az irodában, de van néhány általános tilalom is. Az egyik ilyen a lilára és rózsaszínre vonatkozik: ezek a színek egyáltalán nem illenek az üzleti élet komolyságához. A túlságosan élénk színek – főként a piros – is kerülendők, mert egy idő után rendkívül zavaróan hatnak, figyelem-elvonó hatásúak. Az ilyen színek csak kiegészítők esetén jöhetnek szóba, ahol viszont ügyes alkalmazásuk kiválóan képes feldobni az összhatást.

Néhány, gyakori szín élettani, hangulati hatásai:

Citromsárga: serkenti az agyműködést, ugyanakkor idegnyugtató hatású. Stimulálja az agy látásközpontját, így a sárga színű tárgyakra ösztönösen felfigyelünk.

Narancssárga: az emésztőszervek van jelentős hatással, például serkenti a gyomorsavképződést. Vidám, derűs hangulatot teremt.

Zöld: idegnyugtató, lazító hatású.

Fehér: tisztaságot, rendezettséget sugároz.

Kék: nyugtató, lazító, vérnyomás-csökkentő hatású, ugyanakkor kiválóan serkenti a szellemi aktivitást.

Piros: növeli a pulzusszámot és az adrenalin-termelést.

Barna: nyugtató, kiegyenlítő szín. Kiváló depresszió ellen, ugyanakkor nyugtatólag hat a feszült idegrendszerű emberekre.