Egy korszerű irodában a világítás színvonala kiemelkedő jelentőségű. Több okból is: biztosítania kell a folyamatos munkavégzéshez elegendő fényt, meg kell teremtenie az ideális légkört, valamint hozzá kell járulnia az esztétikus környezet kialakításához. Mindezt pedig a lehető legtakarékosabban kell tennie, hiszen az üzemeltetési költségekből a világítás komoly mértékben veszi ki a részét.

A világítás megtervezése – amely komoly szakértelmet kíván – során számos tényezőt kell figyelembe venni. Így például azt, hogy az irodában csak számítógépes adatfeldolgozás zajlik-e, vagy esetleg folynak egyéb tevékenységek – meetingek, üzleti tárgyalások – is.

Azokban az irodahelyiségekben, ahol teljes munkaidőben számítógépes tevékenység zajlik, rendkívül körültekintően kell kialakítani a világítási rendszert. A mennyezet-világítás kizárólagos alkalmazásáról mára már kiderült, hogy kifejezetten látáskárosító hatású. Érvényes ez a fénysorokra és a rácsos lámpatestekre egyaránt, hiszen az irodát határoló, abban található fényvisszaverő felületek – a falak, a mennyezet, az irodabútorok, a padló – néhol olyan fénysűrűségeket hoznak létre, amelyek kápráztatást okoznak.

Gondot jelenthet a túlságosan erős lámpatest-mennyezet kontraszt is, amely negatív hatást gyakorol a látásra.

Ma már kaphatók olyan speciális fényforrások, amelyeket kifejezetten a számítógépes munkához fejlesztettek ki. Ezek – amennyiben szakszerűen szerelik fel őket – képesek megteremteni az ideális fényviszonyokat.

A fényerősségre vonatkozóan van nemzetközi ajánlás is: eszerint annak minimum 300–500 lx-nek kell lennie, de bizonyos esetekben lehet akár 750–1000 lx is.

Szakemberek az egyes munkaállomásokra jutó ideális fénysűrűség-elosztást is megadták. Eszerint a billentyűzet megvilágításának maximális 100%-nak kell lennie, és ugyanez vonatkozik a feldolgozandó dokumentumra is. A munka szempontjából kevésbé fontos asztallapnál ez az érték már csak 30%, a munkahelyet vízszintesen megosztó egyéb felületeknél pedig 10%. A monitor megvilágítására nincs fénysűrűség-ajánlás, azt a felhasználók egyedileg állíthatják be.

Még nagyobb kihívást jelent az olyan irodahelyiségek megvilágítása, ahol kombinált tevékenységek – számítógépes munka, írás-olvasás, tanulmányozás, koncentrált alkotómunka, tárgyalások – folynak. A szakemberek szerint az ilyen irodahelyiségek esetében a legideálisabb a balról érkező természetes napfény. Ez természetesen nem mindenütt biztosítható, de még ha rendelkezésre is áll, olykor tompítani, vagy teljesen ki kell rekeszteni azt. Erre legtöbbször kézzel állítható zsalukat alkalmaznak, de ma már léteznek számítógép-vezérelt, automatikus, külső-belső napfényérzékelőkkel ellátott árnyékolás- és világítás-vezérlő rendszerek is.

A modern irodákban általában a mesterséges világítás jut a legfontosabb szerephez. Ez két fő csoportra, a közvetlen és közvetett megvilágításra osztható. Közvetlen megvilágítás nyújtanak például a mennyezeti,  fali és asztali lámpák, közvetett megvilágítást pedig többek között az állólámpák, dekorációs fényforrások biztosítanak. Az irodában zajló különböző tevékenységekhez ezeket eltérő arányban kell alkalmazni. Íráshoz, olvasáshoz, tanulmányozáshoz értelemszerűen a közvetlen fényeknek kell túlsúlyban lenniük, és ugyanez a helyzet a teljes koncentrációt megkövetelő szellemi tevékenység esetében is. Számítógépes munkához a közvetett megvilágítás előnyösebb, tárgyaláshoz, kommunikációhoz pedig a nagyjából fele-fele arány a legideálisabb.

Egyre terjednek az ún. kétfényforrásos lámpatestek, amelyek esetében a közvetlen-közvetett megvilágítás arányát szabadon lehet változtatni.

A megvilágítás szempontjából rendkívül fontos az irodában található felületek színe. Nemcsak a falaké , hanem az irodabútoroké is: olvasáskor, számítógépes munkavégzéskor például nem a legjobb a világos színű, így erős fényvisszaverésű asztallap.

Az irodai világításnál egyre fontosabb szerephez jut az energiatakarékosság. Ezért sokat tehet a bérlő is: ahol lehetőség van a választásra, ott mindenképpen olyan irodát érdemes kivenni, amely bőségesen jut természetes fényhez. A már meglévő irodákban is érdemes a lehető legjobb fényhasznosítású fényforrásokat választani – például 38 mm-esek helyett 26 mm-es fénycsöveket kell alkalmazni, a volframszálas izzólámpákat pedig halogén vagy kisülőlámpákra kell cserélni. Gyakori hatékonyságjavító megoldás, hogy a fénycsövek alá nagyfrekvenciás előtéteket építenek be.

További két látszólag magától értetődő, olykor mégis figyelmen kívül hagyott tényező, amellyel jelentős megtakarítás érhető el: a lámpatestek tisztasága, továbbá csak a feltétlenül szükséges fényforrások működtetése.