Miként az élet minden területén, úgy munkahelyünkön is fontos, hogy milyen anyagok vesznek körül bennünket. Jóllehet, a dizájn önmagában is hatásos eszköz, csakis akkor érvényesül igazán, ha minőségi tartalommal párosul. Az anyagokon már ránézésre látszik azok minősége, a tapintás pedig tényleg mindent elárul.
Anyagminőség tekintetében szerencsére ma már az irodabútorok terén sem kell kompromisszumot kötnünk, hiszen az egyszerű, strapabíró matériából készült darabok mellett kaphatók kifejezetten igényes színvonalú, exkluzív termékek is.
Az irodabútorok három leggyakoribb anyaga a laminált bútorlap, a furnérozott bútorlap, valamint a tömörfa. Az elsőt általában az alacsony, illetve közepes árkategóriába tartozó bútorokhoz használják, a másodikat és harmadikat pedig jellemzően a prémiumtermékekhez.
A laminált bútorlap tulajdonképpen egy faforgácslap, amelyet a fa mintázatára hasonlító, gyantával átitatott papírlappal borítanak be. Ennél igényesebb, tartósabb, ugyanakkor drágább megoldás a furnéros bútorlap: ennél a faforgácslapot 0,8–1 mm vastag tömör fából vágott vékony lappal borítják be. A legdrágább bútorok tömör fából készülnek – ezeket általában csak kifejezetten exkluzív környezetben használják. A felsorolt anyagokat nagyon gyakran keverten is felhasználják, ami első ránézésre nem feltétlenül látszik: olykor például csak az előlap van tömörfából, az alj- és oldallemez anyaga viszont már csak laminált lap.
Az irodabútor kiválasztásánál mindenképpen figyelembe kell venni, hogy a vékony bútorlapból készült termékek kevésbé bírják ki a terhelést. Ennek következtében rögzítéseik könnyen kilazulnak, így instabillá válnak, ajtóik lötyögnek. Különösen az ilyen olcsóbb anyagból készült szekrényeknél gyakori, hogy a hátfalat vékony, szitanyomatos, igen gyenge tartással rendelkező farostlemez lapból készítik. Az ilyen szekrényeket főként akkor érdemes elkerülni, ha az egy légterű irodába kerül, ahol térelválasztó funkciót is betölt majd.
A bútorlap ideális vastagsága legalább 18-19 mm, de a nagy terhelésnek kitett polcok, asztallapok esetében 25-28 mm ajánlott. Az asztalok vásárlásánál különösen vigyázni kell, mert a gyártók sokszor az asztallap széleire vékony élet rögzítenek, amely kétszer olyan vastagnak láttatja a lapot, mint amilyen az a valóságban.
Az irodabútorok színvonaláról igen sokat elárul a bútorlapoknál alkalmazott ún. élzárás, amellyel a nyers, csúnya széleket tüntetik el. Tömörfánál ilyenre nincs szükség. Az igényesebb, jobb minőségű bútorok esetében a furnérlapok éleit tömörfából készült éllel zárják le, amelyet erősen rögzítenek. Gyakori megoldás a furnéros élzárás is, de az ilyen technológiával gyártott bútorok közül csak a komoly minőségi referenciával rendelkezőket szabad megvásárolni, mert a silány ragasztóval rögzített furnér élek viszonylag könnyen leválnak.
A laminált bútorok éleit rendszerint műanyag élfóliával zárják le, amelyet hőre lágyuló ragasztóval rögzítenek. Az ilyen megoldástól óvakodni kell, mert a fólia tartós fény- vagy hőhatásra leválik, és a nedvességnek sem áll ellen. Sokkal jobb, tartósabb, és nem utolsó sorban szebb élzárási megoldás az ABS, amely egy, a lap színével megegyező műanyag lap. Ezt sok gyártó vízálló ragasztóval rögzíti.
Az irodabútorok esetében mind nagyobb szerephez jut az üveg. Előszeretettel használják fel író- és tárgyalóasztalokhoz is, de itt különösen óvatosnak kell lenni. A legjobbak természetesen az ütés- és karcálló, edzett üveges asztalok. Az üveget exkluzív irodai terekben, recepciós pultoknál is szívesen használják. Ezek a speciális dekorációs üvegek rendkívül szépek, ugyanakkor meglehetősen drágák is.
Viszonylag új anyagnak számít a Corian®, amelyet a DuPont konszern fejlesztett ki. A rendkívül szilárd, ugyanakkor kiválóan formálható, hőkezelhető anyag önmagában is kiválóan alkalmas bútoralapanyagnak. Százféle színárnyalatban létezik, így esetében aligha jelenthet problémát, hogy a bútor a cégarculatban meghatározott színt kapja. További előnye, hogy a hagyományos anyagokkal is kombinálható.
A kárpitozott irodabútorok – székek, szofák, fotelek – esetében tekintettel kell lenni arra, hogy azoknak az otthoni igénybevételnél lényegesen többet kell kibírniuk. Éppen ezért nem érdemes a gyenge minőségű – ráadásul kellemetlen tapintású, befülledésre hajlamos – műszálas szövettel borított ülőalkalmatosságokat választani. Ugyan drágábbak, de sokkal jobbak a kevert anyagú, víz- és szennyeződéstaszító szövetekkel kárpitozott darabok.
A bőr is mind divatosabbá válik. Nem árt azonban szem előtt tartani, hogy a bőrkárpitok között mind a minőség, mind pedig az esztétikum szempontjából hatalmas különbségek vannak. Aki az exkluzivitás miatt választ bőrkárpitozott bútorokat, nem érdemes spórolnia, mert a minőség már ránézésre látszik.
Az iroda berendezéséhez hozzá tartoznak a padlószőnyegek, függönyök is. A padlószőnyegek között is jelentős minőségbeli differenciák vannak, és szinte mindig igaz, hogy a drágábbak a jobbak. Spórolni itt sem érdemes, hiszen az idő előtt elhasználódó padlószőnyeg cseréje jelentős kiadással jár, nem is beszélve a bosszúságról, amit az iroda teljes berendezésének ki- és bepakolása jelent a cserekor.
A függönyök általában a hagyományos, esetleg antik stílusú irodákban játszanak fontos szerepet. A szép minta, az előnyös szín önmagában viszont kevés, mert szép eséssel csak a jobb minőségű textilek rendelkeznek.
A kerámia járólapok általában az irodák kiegészítő helyiségeiben – konyhában, mosdóban – jutnak szerephez. Esetükben az esztétikus megjelenés mellett kiemelten fontos a könnyű tisztíthatóság, ezért az erezett, vagy egyéb módon díszített csempéket jobb elkerülni.